2012. május 25., péntek

Fáj a kicsi szívünk....

Május 7-én hajnalban meghalt a férjem nagymamája, aki az én drága nagymamám is lett amikor bekerültem a családba 9 évvel ez előtt..Attól a pillanattól kezdve, hogy megismert, mint az unokájához tartozó lányt én voltam az akit csak mindig úgy emlegetett "a mi kisleányunk"...Szerencsés vagyok, mert hihetetlen mértékű szeretet vesz körül amiért igen hálás vagyok...Ami a Drága Nagymamával történt igen mélyen érint, nem is nagyon tudnék az ezzel kapcsolatos érzéseimről, gondolataimról beszélni, annak ellenére, hogy a mama 2012.április 20-án betöltötte a 90. életévét, szép kort élt meg, azt gondolom -szeretném azt hinni, hogy az utolsó 3 napot leszámítva boldog kiegyensúlyozott, a szeretett családja körében élt élete volt. Konkrétan pár nappal a halála előtt végigénekelt egy egész délutánt amikor ünnepeltük a családi körben a születésnapját. Igazából nem is szeretnék erről többet írni, viszont van még valaki az én életemben aki hasonlóan hozzám ragaszkodott a dédikéjéhez, Ő a kisfiam. Azt gondolom az anya ösztöneim nagyon jók, általában kiegyensúlyozott a gyermekeim lelkivilága, most viszont teljesen tanácstalan vagyok. Patrik szenved. Nem tud róla beszélni, de én tudom, hogy ez a baj... Teljesen megváltozott a viselkedése, érzem, hogy aggasztja, de nem tudja elmondani.Próbálok sokat beszélgetni vele, de érzem, hogy ez most nem elég...Tanácstalan vagyok, hogy hogyan tudnám helyrerakni a kisfiam lelkivilágát,mert apró jelek vannak, de vannak....Fogalmam sincs, hogy ezt a témát honnan közelítsem meg...Közte és a Dédike között különleges cinkos kapcsolat volt és rettenetesen hiányzik neki, többször ok nélkül elsírja magát, megkérdezi, hol van a dédike, szemrehányóan közli, hogy ő nem látja a mennybe... megkérdezi az angyalok rosszak-e hogy nem engedik haza...Fél a sötétben, nagyon anyás lett (eddig is az volt, de ez most több...)...módszeresen mindenki ugyan azt mondja neki, de látom,  hogy nincsenek a helyén a dolgok nála....Szerintem a rémálmok annak köszönhetőek, hogy fél attól, hogy mi is elmegyünk az angyalokhoz, de erről nem beszél...3 éves....a 6 éves lányom teljesen másképpen reagált...Segítsetek, ötletekkel mi a fenét csináljak..Rettentően aggaszt, annyi minden más is van Patrikkal, ez most nagyon nem hiányzik...